1. Évad 7. fejezet

Éreztétek már azt hogy csak szimplán aludni akartok és álmodni? Soha sem szeretnétek felkelni és megtudni mi vár rátok az elkövetkezendő napokban? Mert én ezt éreztem. A szememet sosem kinyitni és hagyni, hogy az álmok vezéreljenek. De ez nem így volt. A fejem zsibogott, a szemem lüktetett, a hasam korgott az éhségtől, a dobhártyám pedig majd be szakadt a körülöttem lévő hangoktól, pedig halkak voltak, csak szimplán beszélgettek. Óvatosan nyitottam ki de egyből vissza is csuktam, mert elvakított a fehér fény. Mikor sikerült rendes látást varázsolnom vettem csak észre, hogy egy kórházban vagyok. Legalábbis  a fehér fal, a fehér ágy és az a tipikus illat ezt bizonygatta.

-Luca jól vagy?-hallottam meg magam mellől Bia hangját aki átölelt.

-Mondjuk rá. Mi történt?-kérdeztem miközben felültem az ágyban.

-Öhmm...Benji kis híján leütött szó szerint, de véletlen. És behoztak ide, mert elájultál. A többire emlékszel?-nézett rám.

-Tomi és Benji verekedtek igaz?-erre bólintott-Mikor engednek ki?-kérdeztem.

-Ha jobban vagy mehetünk haza. A csajok kint ülnek a váróban.-mosolygott. Ettől egyből jobb kedvem lett, hisz nem kell bent maradnom. Miután kiértünk a folyosóra a lányok a nyakamba ugrottak és kb. 10 percig csoportos ölelést tartottunk.

-Tartunk ma egy csajos napot? Csak hogy elfelejtsem a történteket?-fordultam kérdőn a csajokhoz. 

-Persze.-mondta Mirtill a többiek meg bólogattak. Még hazamentünk hogy átöltözzem, mert még mindig a piros ruha volt rajtam a magassarkúval. Felvettem egy rövid nacit egy csíkos trikóval és egy sima lapos talpú cipővel. Magamra aggattam néhány kiegészítőt, a hajam átfésültem és lófarokba kötöttem. Miután lemostam a még tegnap elkenődött sminkemet, feltettem egy új alapsminket sok alapozóval, mivel egy nagy lila folt éktelenkedett a szemem alatt. Fejemre tettem a napszemcsit, felkaptam a mályvaszínű táskám, beledobtam a fényképezőt és lerohantam a lépcsőn.

Ruhám:

-Kész vagyok. Mehetünk?-mondtam a csajoknak aki az előszobába vártak. Bólintottak, majd bezártam a lakást és sétálni kezdtünk.  Egy tóhoz sétáltunk ahol megörökítettem Biát, Blankát és Dórit ahogy a tavat nézik.

 Aztán Bia lefotózta amint Mirtillel a tó partján az ég felé mutatunk.

Aztán elmentünk egy rétre, ahol Bia és Dóri lefeküdtek a zöld fűbe.

 

Aztán szintén Bia és Dóri, ahol épp Dóri puszit nyom Bia arcára.

  

Aztán a sárga virágok közt mi hülyék, mármint Blanka, Mirtill és én levettük a pólóink, feldobtuk a levegőbe és úgy kezdtünk ugrándozni.

Ez pedig már a rét elhagyásakor készült. Blanka és Mirtill.

 

Aztán besétáltunk a városba, ahol csináltam képet Dóriról, Biáról és Blankáról.

 

Aztán vágtam egy "ez van" fejet, amit Mirtill meg is örökített.

  

Aztán visszamentünk hozzánk, ahol Dórival beleültem a kerti hintánkba.

 

Aztán csináltam egy képet Dóriról.

  

Aztán bementünk a házba. Ittunk egy-egy narancslevet, majd felbaktattunk a vendég szobába, ahol előkerestem két kötött sapit. Az egyiket Bia, a másikat a saját buksimra húztam, majd lefeküdtünk a földre és a kezünkbe kaptunk két plüsst és azt kezdtük nézni, míg a lábunk a levegőbe volt.

  

Ezt Dóri gyorsan megörökítette, mi meg röhögve dobtuk le a plüssöket a földre. Olyan jó volt velük lenni. Tudtam hogy még az ügy kicsit sincs a helyén, de legalább most nem gondoltam erre. 

-Ki éhes?-kérdeztem a csajoktól.

-Én.-mondta mindenki mire feltápászkodtam a földről és a telefont a kezembe kapva tárcsáztam a pizzázót. Rendeltem két extra nagy pizzát (rengeteget tudunk ám enni) és egy tortát, a Tamy cukrászdából ugyanis Blankának ma van szülinapja (de ez maradjon titok), majd visszamentem a csajokhoz akik épp párna csatáztak. Nekidőltem az ajtófélfának és mosolyogva figyeltem hogy ilyen hülye barátnőim vannak, persze jó értelemben. Miután befejezték egy jó negyed óra után kipurcanva dőltek el a földön/ágyon. 

-Bia lejössz velem és hozunk vizet. Jó?-vigyorogtam rá.

-Dehogy megyek.-mondta.

-Dehogynem.-vágtam egy 1000 wattos mosolyt majd odarohantam, megfogtam a karját, felrángattam a földről és levonszoltam a konyhába miközben ő végig nyavalyogta az utat, a csajok meg a hasukat fogva nevettek. 

-Minek rángattál le?-sóhajtott miközben kitöltöttük a vizet a poharakba. 

-Túl jól ismersz.-mosolyogtam-Rendeltem egy nagy tortát is, mivelhogy Blankának ma van a szülinapja.

-Basszus. Tényleg. De nincs is neki ajándéka.-esett kétségbe.

-De van neki. Még egy hónappal ezelőtt elintéztem. 5 jegy, 1 hétre, a Görög-szigetekre, egy 8 fős luxus szobába pihenve. A nyári szünet első hetén már indulunk is. És már a szüleiteknek is szóltam.-vigyorogtam.

-Ez most csak vicc ugye?-kérdezte hitetlenkedve.

-Nem édesem. Ez a teljes valóság, de shhh.-kuncogtam, majd a tálcára raktuk az italokat és felvittük a szobába. 

-Végre, azt hittem elrabolt a mumus.-kuncogott Mirtill és elvett egy poharat a tálcáról. Erre csak kinyújtottam a nyelvem. Miután a többiek is elvették a poharuk, csöngettek. Segítségkérően Biára néztem aki vette a célzást és elkezdett Blankával dumálni hogy még véletlenül se jöjjön le. A futár segített behozni a tortát a konyhába, kifizettem, majd távozott. A torta eszméletlenül nézett ki. "Kiemelkedett" a torta tetejéből egy rózsaszín playboy nyuszi, állatian jól nézett ki. 

Torta:

 

A pizzákat szétosztottam 5 tányéron, majd felvittem őket. Miután megkajáltunk, köhintettem egyet, mire Bia megkérte Blankát hogy menjen el vele mosdóba, mert fél a mumusoktól. (mert jobb kifogást nem tudott volna találni, de nem baj) Aztán a csajok lejöttek velem a konyhába és a homlokukra csaptak, mert rájöttek hogy milyen nap is van ma. Addig én elővettem a kamrából a borítékot, ami a repülőjegyeket, a Görög-sziget képeit és a szálloda kézikönyvét tartalmazta.Miután elmondtam a csajoknak a boríték tartalmát majdnem elsikították magukat, de én gyorsan befogtam a szájukat. miután lenyugodtak, megfogtam Mirtillel a tortát, és felvittük az emeletre. Beálltunk a vendégszobába én meg elordítottam magam, hogy "Jöhettek!". Elkezdtük énekelni a Happy Birthday to You-t, Bia meg ideszaladt hozzánk és ő is énekelni kezdett. Szegény Blanka azt sem tudta, hova legyen meglepődöttségében. 

-Csajok! Ez...ez....úristen, nagyon szépen köszönöm.-mosolygott. Letettük a tortát az ágyra, ő meg hiper sebességgel a nyakunkba ugrott. Miután felálltunk előhúztam a zsebemből a borítékot és átnyújtottam Blankának.

-Ez pedig a közös ajándékunk.-mosolyogtam. Kíváncsian bontotta ki, de mikor meglátta mi van benne, akkorát sikított hogy azt hittem betörik az ablaküveg. 

-Köszönöm, köszönöm, köszönöm.-visított és újra a nyakunkba vetette magát aminek következtében elterültünk a földön.

-Nincs mit drágám.-mondtam majd egy nyomtam egy puszit az arcára. Felszeleteltük a tortát és mindenki evett 2-2 szeletet. A maradékot beraktam a hűtőbe, majd bekapcsoltam a laptopon az "I follow you" című számot, és elkezdtünk ugrálni, táncolni és énekelni. Torkunk szakadtából üvöltöttük hogy "I, I follow, I follow you..." és ugráltunk a kanapén. Miután vége lett röhögve dőltünk el, mint egy darab fa. A pihenést a csengő hangja zavarta meg. Nagy nehezen feltápászkodtam a földről és röhögve mentem ajtót nyitni. De amikor megláttam ki áll az ajtóban lefagyott az arcomról a vigyor. 

-Mit keresel itt?-kérdeztem flegmán, de belül istentelenül féltem.

-Szerinted? Vissza akarlak kapni. Hát nem egyértelmű?-mosolygott gúnyosan.

-Hagyj békén. Oké? Elegem van belőled, tűnj innen!-ordítottam és egy hatalmas pofont lekevertem neki, aminek következtében a földre rogyott. Bevágtam az ajtót, kulcsra zártam és lecsúsztam rajta a földre. 

-Egyszer úgyis bejutok hozzád cica. Előlem nem tudsz menekülni.-hallottam az ajtó mögül, majd már csak a távolodó léptekre figyeltem fel. 

-Luca elrabolt a mumus?-jött ki röhögve Bia de amikor meglátta hogy az ajtó előtt ülök, összekuporodva és sírva egyből átváltozott az arca ijedősre.

-Mi történt? Mi a baj?-erre a csajok is kijöttek.

-Itt volt.-suttogtam.

-De ki volt itt?-mondta Bia és odaguggolt elém.

-Ádám. És azt mondta hogy úgyis megtalál és még megbánom.-szó szerint remegtem a félelemtől.

-Ki az az Ádám?-kérdezte értetlenül Blanka.

-Egy pszichopata állat, aki még  14 éves korában megerőszakolta Lucát.  Börtönbe zárták, viszont ő valószínűleg akkor megszökött, de most ezek szerint újra rátalált Lucára.-válaszolta suttogva Bia. A félelem pedig már kézzel tapintható volt a levegőben.

 Először is szeretném megköszönni a 218 oldalmegjelenítést, és hogy van két olyan ember, aki nagyon nem szeretné ha a blogomat bezárnám. Nem fogom bezárni.       De csak akkor hozok új részt, ha meglesz a 4 komi. Pusziii :)